Egészségügy

"Az egészségünk nem üzlet!"

Pedig de.

A magyar egészségügy - legalábbis a felhasználó, a beteg felé - a pénzre épül. Ez nem is lenne baj, ha minden egészségügyi szolgáltatásnak meglenne a szabott ára, és ha tudnám, hogy ebből a kötelező TB mennyit fedez. De, mint tudjuk, ez nincs így. Szóbeszéd alapján tudjuk meg, hogy a TB-támogatott intézmények melyik szakemberének mennyi az ára. Adómentesen.

És ehhez az árhoz sajnos ragaszkodnak is. Mindenáron. Becsület nem számít.

Hazudnak. Szemrebbenés nélkül. Úgy, mintha nem tudnának a külvilágról. Az ő világuk csak a rendelő (esetleg a kórház vagy klinika) faláig terjed, azon túl nem.

Az elmúlt 3 évben a saját adómentes jövedelem féltése miatt a következőkkel találkoztam:

1. "42 évesen magát egyetlen más meddőségi intézményben sem fogják fogadni, mi vagyunk az egyetlenek, ahol szóba állnak magával." Emiatt a mondatfüzér miatt fél évvel tovább maradtunk a sokak által dícsért intézményben, próbáltuk elfogadni, hogy az ott székelő szakemberek biológiai kísérleteket folytatnak, elfelejtve, hogy az alanyok nem paradicsompalánták, hanem emberek. Mikor ebből elegünk lett, két nap alatt sikerült olyan intézményt találni, ahol látták az embert, és foglalkoztak is vele. Sikerrel ugyan nem jártunk itt sem, de kellemes volt a légkör. És végül a harmadik intézményben sikerrel jártunk, de szerencsénk is volt, mert a szakember, akit "kifogtunk", nem csak segíteni akart, hanem végtelenül empatív is. Vagyis az első szakember csak a zsebe bélését féltette, és ezért hazudott.

2. "Nincs olyan kórház, ahol van apás császármetszés." Ez azért is fájt nagyon, mert konkrét, baráti elbeszélés alapján tudjuk, hogy van. Nem is messze, 1 megállónyira metróval. És - hála a globalozációnak - interneten néhány kattintással további két intézményt találtunk, ahol megírták, hogy a császármetszésnél apuka természetesen benn van. Nem is kellett külföldi (német, svéd) intézményt keresni, Budapesten van több ilyen kórház. Az egyiket fölkerestük a héten, ahol egy nagyon kedves szülésznő elmondta, hogy mit hogyan csinálnak, és apuka természetesen benn van a császármetszésnél. És bemosakodni, sterilbe öltözni sem kell, mert nem a "műveleti területen", hanem Anya fejénél van. Ezután egy orvost is megkerestünk az intézményből, és ő is önként bevallotta, hogy apa természetesen benn van császármetszésnél.

Vagyis az előző intézményben hazudtak, nyilván azért, hogy az adómentes jövedelem ne másik zsebben kössön ki.

És tényleg azért gondolom, hogy a konkurencia kizárása van egy-egy hazugság mögött, mert a cáfolatok olyan információk, amik internetről néhány perc alatt szerezhetők meg. Vagyis lehet vele embereket megtéveszteni, de sokáig nem tartható fenn az állítás bűvereje. És az benne a legrosszabb, hogy az ellenérveket meg sem hallják, esetleg őzikeszemmel ("erről én nem is hallottam") rácsodálkoznak, ha ellenkezőt merek állítani. És ez baj. Mert elvileg szabadon választom meg az orvosomat, de az én szabad választásommal ezután ő - visszaél. És nem csak a hazugságokkal, hanem azzal is, hogy számára evidens dolgokat nem mond el nekem. Pedig mégicsak az én testemről, életemről volna szó, tudnom kellene, hogy mi történik velem.

Én szeretném, ha az egészségügy üzlet lenne. Hogy szabott áron szolgáltatást kapjak a pénzemért.