Lófasz a seggünkben

Mint korábban már írtam, a kormány, a Parlament segítségével verbálisan áthidalja a problémákat. Legutóbbi ténykedésük során elintézték, hogy az Alkotmánybíróság (AB) már ne pofázhasson bele mindenbe. Vagyis, ezt az alkotmánymódosítást nézve, a kormányprogram ötödik fejezete - a demokratikus normák helyreállítása - azt jelenti, hogy ha az AB egy törvényt alkotmányellenesnek minősít, akkor nem a törvényt, hanem az alkotmányt kell módosítani. Mert a Zemberek 2/3-a ezt akarja a forradalomban.

Akkor tegyünk gondolatkísérletet. A költségvetésbe bekerül egy passzus, hogy az iskolák és kórházak holnaptól egy árva petákot sem kapnak Állambácsitól. A jelenlegi alkotmány szerint az AB még csak nem is szólhat hozzá, mert ez a passzus nem érinti sem az élethez és emberi méltósághoz való jogot (54. §), sem a személyes adatok védelméhez való jogot (59. §), sem a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát (60. §), sem a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69 . § szerinti jogokat. Csak a 70/D. § és a 67. § szerint alkotmányellenes.

Vagy a korábbi teljesítmény, a magán-nyugdíjpénztári befizetés lenyúlása. Az AB nem vizsgálhatja, mert nem a felsorolt paragrafusokba ütközik, hanem a 13. §-ba. Amely a tulajdonhoz való jogot tartalmazza. Csakhogy a 13. § (2) szerint "tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet". Vagyis, az alkotmány szerint a lenyúlás rendben van, hiszen rendkívüli esetről és közérdekről egyaránt szó van (a költségvetés lyukainak befódozása), azonban ehhez azonnali, feltétel nélküli és teljes kártalanítást kell alkalmazni, aminek legegyszerűbb módja az, hogy a folyamatos befizetéseket (amit már lenyúlnak) valamint a már befizetett tőkét és kamatait (amit lenyúlni készülnek), azonnal, hiánytalanul és feltétel nélkül visszafizetik. Nekem, akitől kisajátították.

Mert ezt hozta nekünk az áprilisi FASZ. Lófaszt a seggünkbe. (Csak azt a kurva sarkantyút kell még megtalálnunk.)